Matricák, színes tollak, kitűzők, felesleges bizsuk – állítólag minden így kezdődik. A nők vásárlási kényszeréről, birtokszerzési igényéről már legendák keringenek. Nekik találták ki a csilllogó-villogó plázákat, amelyek aztán lassan megfertőzték a férfiakat is. A szakemberek szerint bizonyos embereknél kódolva van a vásárlási kényszer. Teljesen mindegy, hogy gazdagról vagy csak filléres holmikról ábrándozható hétköznapi valakiről van szó. A szenvedélybetegség ugyanis nem válogat. Először Anna története következik.

A siker rabságában

Egy időben a reggeli készülődés őrületében rendszeresen dührohamot kaptam leginkább akkor, amikor a ruhásszekrény előtti tanácstalanságomban felsejlett a tökéletes nő, Anna sziluettje. Miközben a ruháim között túrtam, fölényesen mosolygott rám. Olykor legörbítette szája szélét, amikor azért a ruhámért nyúltam, amelyik tegnapelőtt volt rajtam. A hétfői, halványrózsaszín muszlinblúzáért ölni tudtam volna, a keddi kosztümjét és az ahhoz passzoló ezüst fülbevalóját sosem feledem. Ami azonban legjobban dühített, hogy a pénteki laza napon hordott farmer-összeállítása azzal a gyűrött sállal is tökéletes volt. Egy ideig próbáltam vele versenyezni, de egy idő után feladtam. Ok – gondoltam, alázz meg minden nap. Azt azonban sokáig nem értettem, hogy honnan szerzi ehhez az energiát. Nem a pénzt, hiszen egy menő reklámcég vezetőjeként volt mit a tejbe aprítani, de a vak is látta, hogy ezeket a cuccokat nem lehet csak úgy lekapkodni a polcokról.

Olvassa tovább a Fashion and Travel magazinban...